🧵 A sorozat háttere és szellemisége

A Műhely ötlete abból a felismerésből született, hogy bár Magyarországon fantasztikus kézműves és népművészeti hagyomány él, ezek mégis méltatlanul háttérbe szorulnak – főleg a vizuális kultúrában.
​Pedig ezek a mesterségek nem csak technikák: identitásunk alaprétegei, akkor is, ha sokszor nem tudatosul bennünk. Ősi tudásról van szó, ami ott van a mitológiában, jelen van a népművészetben, és ma is él, alkotók kezei között.
A textilművesség a gyapjúval kezdődik.
Még a tű és az öltés előtt ott volt a nemez: egy olyan forma, amit csak kézzel, vízzel és gyapjúval hoztak létre – eszköz nélkül. A görög mitológiában a párkák fonják az élet fonalát, és vágják el, amikor eljött az idő. A Halasi csipke világhírű, de ugyanilyen izgalmas a fazekasság, a kőfaragás vagy az ötvösség is – mesterségek, amelyek egyszerre őrzik közös kultúránkat és tartják össze a közösséget.

Mesterségek két nézőpontból

​Minden epizódban két alkotót ismerünk meg:
– egy hagyományőrző iparművészt, aki a mesterség gyökereit, eszközeit és technikáit őrzi,
– és egy kortárs alkotót, aki újragondolja mindezt – akár használati tárgyként, akár művészi gesztusként.
A kettő együtt mutatja meg, hogyan élnek tovább ezek a mesterségek ma is – az otthonokban, a műhelyekben és a kiállítótermekben.

A sorozat kifejezetten a fiatalokat szólítja meg

Sok szülő nem támogatja, ha a gyerek kézműves vagy alkotói pályára készül – még akkor sem, ha folyton a kezével dolgozik –, mert nem tudja elképzelni, hogyan lehetne ebből megélni.
A Műhely megmutatja, hogy ezek a mesterségek nem tűntek el: itt vannak közöttünk, csodás dolgokat hoznak létre, és meglepően sok területen van szükség a munkájukra. Nem kell feltétlenül hivatásként űzni – hobbiként is hatalmas örömet adhat.
Érdemes felkutatni őket, megnézni, kipróbálni a technikáikat – legyen szó nemezről, csipkéről, papírról, üvegről vagy kovácsolásról –, mert lenyűgöző megtapasztalni, milyen csodákra képes a kéz és az anyag találkozása.​
Az epizódok tervezett hossza 26 perc.

Az első évadra olyan 10 mesterséget választottam ki, amelyek:
  • vizuálisan látványosak (jól filmezhetők)
  • anyaghasználatuk változatos (gyapjú, föld, fém, fa, fonal, üveg…)
  • technikailag és hangulatban is különbözőek
  • kulturálisan rétegzettek (ősi alapok + kortárs művészeknél is jelen vannak)
  • érdekes mitológiai kapcsolódásokkal bírnak

🎬 ​Műhely – 1. évad: 10 epizód
De köd mögött idő‑tündérek ülnek
s nyújtják a téli nappal fonalát.
Áprily Lajos – December végén

1. Nemezelés

A legősibb textilforma, amihez csak gyapjú, víz és kéz kell – már a tű és az öltés előtt itt volt velünk.
🌀 Mitológia: Noé bárkájában a birkák, kecskék, tevék és más állatok lehulló szőre összetekeredett a padlón, ahogy az állatok a hosszú összetapodták. A zuzmara, a mozgás és a nyomás hatására a szőr összeállt — és amikor az állatok kiszálltak, a bárka padlóját már összefüggő nemez szőnyeg borította.
A nemezelés nem találmány, hanem felfedezés.
Hagyományörző nemezkészítő: Vetró Mihály
Kortárs alkotó: Pócs Judit nemezelő iparművész
🎥 Részlet Pócs Judit kiállításáról
(M2 Petőfi TV – Esti Kornél című műsor részlete)
Ez a kisfilm Pócs Judit kortárs nemezművész kecskeméti kiállításán készült. A művész saját szavaival mesél az alkotói folyamatról, inspirációkról, a nemezelés fizikai és meditatív természetéről.
Láthatjuk lélegzetelállító munkáit, melyekben a hagyomány és a kortárs formaérzékenység találkozik.
A bejátszó vágója Liliom Emese, a sorozat rendezője és életre hívója.

2. Fonalfonás

A nyers gyapjú – kusza, rendezetlen kóc – maga az őskáosz. A fonás az a pillanat, amikor ebből a káoszból rend születik: szálak feszülnek egymásba, fonal lesz belőlük, amelyből aztán ruha, háló, szőttes, otthon készülhet. Minden, ami az élethez kell.
​🧶 Mitológia: A görög sorsistennők, a Moirák közül Klóthó volt az, aki az emberi élet fonalát fonta. Amíg a fonás tartott, az élet is tartott – a fonál egyenes vagy kusza lett, vékony vagy vastag, ahogy a sors megírta. A fonás így nemcsak technika, hanem a sorsok szövésének ősi szimbóluma.

3. Szövés

A szövés a világ rendjének leképezése: hosszanti láncfonalak, mint az állandóság; keresztirányú vetülékek, mint a változás. Ahogy a két irány találkozik, létrejön a minta – ahogy az életben is: a mozdulatok ismétlése nem unalom, hanem harmónia.
🕸️ Mitológia: A görög mítosz szerint Arakhné, a földi lány kihívta magát Pallasz Athéné istennőt egy szövőversenyre. Arakhné munkája olyan tökéletes lett, hogy az istennő haragjában pókká változtatta – így azóta is örök időkre sző tovább, szálról szálra. A szövés itt nemcsak mesterség, hanem sors, büszkeség és teremtő erő.
Hagyományzörző mester: Galánfi Schmidt Teréz textilművész, takács, szakoktató, a népművészet mestere
Kortárs alkotó: Zsámba-Jakus Tünde takács, szakoktató

4. Csipkekészítés

A csipke: anyagtalan szövés. Gondolatból, levegőből, átlátszó terekből áll össze – mint a pára, amely formát ölt, majd szertefoszlik, mégis emlékezetes marad.
​🕊️ A csipke eredetéről szóló legendák éppoly finomak és gazdagon szőtt történetek, mint maga a szövet: a velencei lagúnákban élő sellő farkának vízpermetéből született mintáktól kezdve egészen Queen Anne véres tűszúrásáig, amely állítólag megfestette a csipkefű virág közepét. Ezek a mítoszok a csipkét nemcsak kézműves remekműként, hanem szerelemmel, szépséggel és természettel átszőtt emlékezetté avatják.
Hagyományörző: Kovács Tibor gyékényes és csipkeverő
​Kortárs csipkevarró alkotó: Nemes Viola csipkeverő és takács és Herczeg Ágnes csipkeművész, restaurátor

5. Fazekasság / Kerámiakészítés

Föld, víz, tűz – és az ember keze. A kerámia az egyik legősibb kézműves technika, amellyel a természet elemeiből hasznos és gyönyörű tárgyak születnek.
🏺 Mitológia: A sumér mítosz szerint az istenek agyagból formálták meg az első embert, majd isteni lélegzetet leheltek belé. Az agyag nemcsak edény, hanem eredet is – test és lélek találkozása az anyagban. A fazekas pedig nemcsak készít, hanem újrateremt.
​Hagyományörző: Kovács László fazekasmester

6. Üvegművesség

Egy anyag, ami egyszerre szilárd és törékeny, átlátszó és színes, fagyott és tűzben született. A homok, a hő és a levegő csodálatos szövetségéből születik az üveg – és minden darab megismételhetetlen.
🔥 Mitológia: A római történetíró, Plinius szerint föníciai kereskedők véletlenül fedezték fel az üvegkészítést: amikor hajójukat partra vonták, és a tűz alá sziksót (szóda) tettek a homokra, az anyagok megolvadtak – és reggelre üvegszerű, áttetsző anyagot találtak a tűz helyén. Így született az első üveg.
Hagyományörző alkotó: Pattanytús Gergely, üvegtervező iparművész

7. Kovácsmesterség / Rézművesség

A tűz, a vas és az emberi erő ősi szövetsége. A kovács formálja a világot: fegyvert, szerszámot, patkót és kapát – és közben nemcsak vasat hajlít, hanem sorsokat is.
⚒️ Mitológia: A görög mitológiában Héphaisztosz, a sánta isten volt a kovácsok ura. A vulkán belsejében, tüzes műhelyében készítette az istenek fegyvereit és pajzsait. Ő kovácsolta Akhilleusz legendás pajzsát is, melyen egy egész világ tárult fel: városok, harcok, földek és csillagok. A kovács keze alatt az anyag mítosszá válik.
Hagyományörző mester: Félegyházi Botond kovács
Kortárs alkotó: Sógor Sarolt rézműves

8. Bőrművesség

​Az egyik legősibb mesterség: hordozásra, védelemre, ruházatra használták már az írás előtti időkben is. A bőr egyszerre rugalmas és időtálló, így mindig újraértelmezhető.
🐺 Mitológia: Egyes hagyományok szerint a bőr a vadászat szent ajándéka volt – a zsákmány állat lelkét a gondos megmunkálás békítette meg. A sámánok bőrmaszkban vagy bőrkötényben végezték a szertartásaikat, hogy közvetítsenek a világok között.
Hagyományörző mester: Boka Gábor bőrműves
​Kortárs alkotó: Berecz Vanda képzőművész

9. Fafaragás

A fa élő anyag – évgyűrűiben történetek, illatában évszázadok rejlenek. Mintha eleve rovott fákat nevelne az idő: a faragó keze csak láthatóvá teszi, ami már benne rejlik. A fafaragás a természetből születő formaadás művészete, ahol minden vésőnyom nyomot hagy az időn is.
🌲 Mitológia: A magyar néphit szerint a fák lelke van jelen a faragott tárgyakban. Az életfa motívum az égig ér – gyökerei az alvilágba nyúlnak, lombja az istenek otthona. Ősi jelkép, a magyar motívumkincs egyik alapja, amely világok között teremt kapcsolatot – ahogy a faragó keze is a láthatatlanból idéz formát.
Hagyományörző: Győri Balázs, asztalos, Nádudvari szakoktató
Kortárs: Fodor Gábor, asztalos, K&G Design

10. Kőfaragás / Beton

A kőfaragás a világ egyik legősibb, legtitokzatosabb mestersége. A piramisok népe – Egyiptomtól Dél-Amerikáig – olyan tudással bírt, amely ma is fejtörést okoz a tudósoknak: hogyan voltak képesek hatalmas kőtömböket tizedmilliméter pontossággal illeszteni, megemelni, szállítani – kerék és vas nélkül?
🔺 Mitológia és rejtély: Az egyiptomi legenda szerint a fáraók isteni útmutatás alapján építették a piramisokat – a csillagok állása, a túlvilági rend és a halhatatlanság jegyében. A maja és inka népek mítoszaiban pedig szerepel egy „lágyító növény”, amellyel a követ meg lehetett puhítani: így a kőfaragók nem vésték, hanem öntötték az építőelemeket. Ez a tudás mára elveszett – a kő titka velük tűnt el.
A kőfaragás tehát nem csupán fizikai munka, hanem ősi, kozmikus rítus: az emberi kéz és az örökkévalóság találkozása.
Amennyiben az alkotó neve nincs feltüntetve, a kép csupán illusztráció.​

🎓 Workshopok, ahol a nézőből alkotó válhat

A Műhely nemcsak bemutatja ezeket a mesterségeket – hanem kaput is nyit feléjük.
Az epizódokban szereplő hagyományőrző mesterek és kortárs alkotók többsége rendszeresen tart workshopokat, ahol a résztvevők első kézből tanulhatják meg a mesterség alapjait.
Ez a sorozat nemcsak inspirál, hanem cselekvésre hív: próbáld ki, tapasztald meg, hogy milyen érzés kézzel létrehozni valamit – akár csak egy délután erejéig.

🎬 Pilot epizód – Nemezelés

🧶 A nemezelés témája röviden

Az első epizód a nemezelésről szól – a legősibb textilkészítési módról, amelyhez nem kell sem tű, sem cérna, csak gyapjú, víz és két kéz.
A nemez az anyag születése: burok, öltözék, átjáró. Egyszerre jelenik meg benne a teremtés, a védelem és az átalakulás.
Az epizód során megnézzük, honnan ered ez a mesterség, milyen szerepet játszott a magyar népi kultúrában, és hogyan alkotnak vele ma a kortárs iparművészek.

🧩 Az epizód szerkezete – 7 blokkban

  1. Főcím – képi montázs, hangulat- és világteremtés
  2. Bevezető – narráció és vágóképek, amelyek ráhangolnak a témára
  3. Mitológiai háttér – animáció, amely képszerűen mesél a nemezelés eredetéről és szimbolikájáról
  4. Történeti kontextus – vágóképek a Néprajzi Múzeumból + Zoom-interjú kurátorral
  5. Hagyományőrző mester bemutatása – interjú és gyakorlati jelenetek a műhelyében
  6. Kortárs iparművész portré – Pócs Judit bemutatása, műhelymunka, gondolatai
  7. Zárás – összegzés narrációval, vágóképekkel, hangulatlezárás

🎬 Stílus, tempó és forma – így mesél a Műhely

A MŰHELY egy vizuálisan erős, eklektikus stílusú, friss szemléletű ismeretterjesztő sorozat, amely kifejezetten a fiatalokat szólítja meg – azokat, akik kíváncsiak, nyitottak, és keresik a valódit: a kézzel fogható tudást, az anyag tapinthatóságát, a történetek mélyebb rétegeit.
A vágás ritmusa ennek megfelelően dinamikus és játékos, helyenként lendületesen informatív, máskor meditatívan lelassul – egy kézmozdulaton, egy textúrán, egy pillanatnyi csendben időzik el. A forma szabadon játszik a narratív és vizuális eszközökkel: modern képernyőfelvételek, térképek, animációk és webes megoldások is megjelenhetnek benne, ahol a tartalom megkívánja.
​Friss, vagány vizuális nyelv, gyors narrációval és modern eszközökkel – webes képernyőfelvételek, FaceTime-hangulat, térképes bejátszások és közösségimédia-elemek játékos használata.
A MŰHELY nemcsak bemutatja a mesterségeket, hanem újrafogalmazza őket a vizualitás nyelvén: a kameramunka a részletekre fókuszál, a vágás ritmusa érzékenyen vált a flow és a figyelem között. Mindezt modern hangkeverés, következetes, letisztult grafikai világ és kortárs audiovizuális érzékenység egészíti ki.
​Modern, erőteljes képi világ, narrációval vezetett történetmesélés, műsorvezető nélkül.
A sorozatban nincs műsorvezető – a történet narráción keresztül bontakozik ki, a szereplők nem a kamerába beszélnek, hanem mellé, mintha egy műhelyben ülnénk, és betekinthetnénk a gondolataikba, munkájukba. A kérdező fizikailag jelen van, de nem látható és nem viszi el a fókuszt: nem alakítja a sorozat stílusát, nem osztja meg a nézők szimpátiáját. Ezáltal a figyelem teljes egészében a megszólalókra és a mesterség finom részleteire irányul. A stílus egyszerre intim és kortárs – nem tanít, hanem mesél, nem magyaráz, hanem meghív.
​A különböző anyagok textúráinak, színeinek és formáinak érzéki bemutatása – lassú kameramozgásokkal, részletgazdag közelikkel – vizuális referenciaként szolgál a MŰHELY finom anyagközpontú képi világához.

✨ Animáció – a mitológia képi nyelve

A Műhely epizódjaiban az animáció nem díszítés, hanem vizuális átjáró az ősi világokba.
A mitológiai blokkok során lapos grafikákkal, sematizált, modern figurákkal kelnek életre azok a történetek, amelyek a mesterségek mélyebb rétegeit, szimbolikáját és eredetét mesélik el.
A színvilág egységes, de epizódonként változó:
Minden epizódnak saját, karakteres színvilága van, de azonos, gondosan válogatott palettából építkezik az egész sorozat. A színek erőteljesek, mégis harmonikusak.
A képi világ térérzetet adó, rétegezett:
A jelenetek atmoszférája a pop-up könyveket idézi: a háttér és előtér elemei külön síkokban helyezkednek el, enyhén elcsúsznak egymáson, ezzel finom térbeliséget hozva létre.
A szereplők – emberek és állatok – minimálisan, mégis élőként mozognak: pislognak, felemelik a fejüket vagy megmozdul a testük egy részlete. A világ nem statikus, hanem halk, ritmikus mozgásban van – ahogy egy jól megkomponált, vizuálisan vezetett mese képes életre kelni a szemünk előtt.

🛠️ MŰHELY – több mint sorozat: élő platform a kézműves kultúra újragondolásához 

A MŰHELY egy ismeretterjesztő dokumentumfilm-sorozat, amely kortárs módon mutatja be az ősi kézműves mesterségeket, azok mitológiai, történeti és mai összefüggéseit.
De ennél többről van szó.
Ez a projekt valódi közösségi élménnyé válhat.
A formátum és a téma kivételes lehetőséget kínál arra, hogy különböző típusú aktivitásokat, eseményeket és közönségkapcsolatot építsünk köré – a filmes tartalom kiterjesztéseként.

🎪 A sorozat köré építhető aktivitások:

🎬 Közönségtalálkozók, pop-up kiállítások, workshopok – akár múzeumi, akár független helyszíneken
📱 Social media kampányok és nyereményjátékok, amelyek valódi közösséget építenek a kézműves kultúra iránt érdeklődő nézőkből
🧵 Alkotói pályázatok, közösségi felhívások, amelyek a közönséget is bevonják a sorozat világába
📸 Saját gyártású kiegészítő tartalmak: BTS-videók, portrék, miniinterjúk, fotósorozatok, podcast-epizódok
🌐 Interaktív online jelenlét, ahol a hagyományos és kortárs kézműves tudás találkozik
A forgatás során dedikált standfotós rögzíti a kulcsjeleneteket, karaktereket, műhelyeket és részleteket – így már az indulástól kezdve biztosított a vizuálisan erős kommunikációs háttér minden platformra.

👥 Közönség és társadalmi relevancia

A slow életmód, a kézzel készült tárgyak iránti érdeklődés, a természetes anyagok és az önazonos alkotás iránti vágy érezhetően nő – különösen a fiatal, tudatosabb közönségek körében.
A MŰHELY ezeket az igényeket nemcsak kielégíti, hanem közösségbe is szervezi.
🧭 Organikusan bővíthető intézményi, múzeumi, oktatási vagy kulturális partnerségek felé
🎯 Jól illeszthető televíziós vagy online terjesztéshez, fesztiválprogramokhoz, kreatív pályázatokhoz
🤝 Kapcsolódhat CSR-fókuszú céges együttműködésekhez, érzékenyítő vagy élményalapú programokhoz is

🎥 Stáb és háttér – Kik állnak a projekt mögött?

👤 A sorozat ötletgazdája, rendezője és vágója: Liliom Emese
A Műhely koncepcióját, szerkezetét és vizuális világát Liliom Emese álmodta meg.
Vágóként széles spektrumon mozog: marketingkampányok, image filmek, oktatási anyagok, kisjátékfilmek, klipek és egy egész estés dokumentumfilm is szerepelnek a munkái között.
A saját írású, rendezésű és vágású kisjátékfilmje számos díjat nyert, és videoklipjei közül is több nemzetközi elismerést kapott.
Animációs háttere és kézművesség iránti szenvedélye most először találkozik egy személyes projektben, ahol alkotóként és rendezőként is a saját hangján szólal meg.
„Filmes szerkesztői látásmódom van – már a forgatás alatt látom, hogyan áll majd össze a történet. A kamera előtt szereplés nem vonz, de mesélni szeretek.”

Tóth Gergely - operatőr

Kovács László - Zsigmond Vilmos díjas operatőr, 4 mozifilm vezető operatőre, aki számos látványos, külföldre szánt egész estés filmet fényképezett már – képi világa pontosan illik a sorozat vizuális igényeihez.

Várhegyi Rudolf - hangmérnök

A magyar hangmesteremberek élvonalához tartozik: több mint két évtizedes pályafutás áll mögötte dokumentum- és játékfilmek, animációk és reklámfilmek terén. Jelen volt például a Semmelweis című film hangjánál, amiért 2024-ben a Magyar Mozgókép Díj legjobb hangmérnök kategóriájában jelölést kapott.
Rendszeresen dolgozik fesztiváldíjas dokumentumfilmek hangján – például A létezés eufóriája (Locarno, München, Szarajevó, Amszterdam), a Könnyű leckék, a Monostor gyermekei, és a Reményvasút (Golden Dove, Lipcse) produkcióin.
​Tudását oktatóként is megosztja: az OPAKFI-n, a MAFILM-nél, a Werk Akadémián és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán is tanít.

Nádas Zoltán - zeneszerző

Zenész, gitáros, énekes és zeneszerző, a neves zeneszerző, Nádas Gábor unokája.
Zeneiségét intuitív hangképzés, érzékeny ritmusérzék és finom hangulatépítés jellemzi. Több közös munkánk során meggyőzően bizonyította, hogy kivételes érzékkel képes zenei világot teremteni vizuális tartalmak köré – ez a fajta nyitottság és zenei intelligencia tökéletes összhangban van a Műhely szellemiségével.​

📩 Kapcsolat

📧 E-mail: [email protected]
📞Telefon: +36 20 932 2722
🌐 Weboldal: www.studioliliom.com  
© 2025 Studio Liliom